10 tény a londoni ginőrületről


2015. június 24. 08:35


William Hogarth angol festőművész 1751-ben készült rézmetszeteivel, a Sör utca és a Gin köz című alkotásokkal a sörfogyasztásra való áttérésre igyekezett ösztönözni az angolokat

1. A 17. század végén az angol kormányzat rendeletek sorozatával szorította vissza a francia brandy importját, és ösztönözte a szeszlepárlást. Londont elárasztotta az olcsó gin, és a városban 18. század első évtizedeiben valóságos ginfogyasztási őrület vette kezdetét.

2. A londoni munkásrétegeket a 18. század első felében rabul ejtő ginőrület következtében virágzott a prostitúció, gyakoribbá váltak a bűnesetek, nőtt a halálozási arány és csökkent a születésszám. A ginfogyasztás visszaszorítása mellett sokan kampányoltak, többek között a korábban még a szeszfőzés liberalizálása mellett kardoskodó Daniel Defoe, a Robinson Crusoe írója is.

Tetszett amit eddig olvastál? Dobj egy lájkot az oldalunkra, ha eddig még nem tetted! Köszönjük!


3. A mértéktelen italfogyasztást káros társadalmi hatásai miatt törvényekkel igyekeztek korlátozni, ám a rendelkezések egészen 1751-ig nem csökkentették az alkoholizmust, és ráadásul hatásukra többször is utcai zavargások törtek ki.

4. A ginőrület kezdetben a legfelsőbb köröket is megérintette: a 18. század elején uralkodó királynő például annyira szerette az italt, hogy sokan egyszerűen csak “Kocsmának” becézték, míg előtte a „Brandy Nagyi” nevet kapta.

5. Bár az ital neve a holland jenever (boróka) szóból ered, sokan tévesen Genffel kötötték össze, ezért az egyik beceneve Madam Genf lett. Az olcsó, rossz minőségű gin villámgyorsan fejbe szállt. “Egy pennyért berúgsz, kettőért már hullarészeg vagy” – szólt a korabeli hirdetés.

6. Az angolok és a walesiek egy főre eső éves ginfogyasztása 1700-tól 1751-ig nyolcszorosára, 8-9 pintre, vagyis mintegy egy gallonra nőtt. A becsült adatok szerint a ginőrület tetőzése idején egy átlag londoni évente 14 gallon gint fogyasztott el.

7. A ginőrület ideje alatt a londoni Clerkenwell nyomornegyedeiben akkora kereslet volt az italra, hogy talicskából árulták. Az őrület tetőzése idején Londonban mintegy 7000 ginboltban árusították az italt. 1750-ben a londoni St. Giles kerület ingatlanjaik több mint negyede ginbolt volt.

8. A ginőrület alatt az angol nők is az ital rabjává váltak. Elhanyagolták a gyermeknevelést, és sokan közülük prostituáltnak álltak. Az italt emiatt „anyapusztítónak” is becézték. A ginfüggőség hatására 1734-ben egy Judith Dufour nevű asszony megfojtotta kétéves gyermekét, majd a ruháiért kapott pénzből gint vásárolt.

9. 1736-tól kezdve már csak 50 fontért lehetett árusítási engedélyt vásárolni, de mindössze ketten éltek a lehetőséggel, a szeszcsempészet pedig virágzásnak indult. A dörzsölt csalók úgy próbálták meg kijátszani az 1736-ös gintörvény rendelkezéseit, hogy az italt többek között a „hölgyek élvezete” és a „felszarvazott férjek vigasza” néven kezdték árulni.

10. Az olcsó ginben boróka helyett gyakran terpentin került, a legrosszabb minőségű, nem ritkán mérgező italok pedig olykor kénsavat is tartalmaztak. Az őrület nem sokkal az 1751-es gin-törvény után véget ért, ám a történészek szerint az italfogyasztás visszaszorulása nem elsősorban a rendelkezésnek, hanem a gabonaár-emelkedésnek volt köszönhető.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?



Tovább olvasom a múlt-kor oldalon
Vissza a cikkekhez

A cikk eredeti forrása itt található:
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=43833

Gyere és csatlakozz, kedveld csoportjaink egyikét:
Minden Ami Anglia csoport - hirdetések, információk, kérdések és válaszok.
Londoni Magyarok Hirdetései csoport - hirdetések, információk.
Ingyen elvihető cuccok az Egyesült Királyság területén!

Minden Ami Anglia Online hírportál - Görgess le, van ott még számodra érdekes hír!
Oszd meg a hírt Te is és mondd el a véleményed!

Tetszett amit olvastál? Dobj egy lájkot az új facebook oldalunkra!