400 ezer éves fogkő árulkodik őseink életmódjáról

400 ezer éves fogkő árulkodik őseink életmódjáról


2015. június 19. 15:39

A Tel-Aviv Egyetem kutatói spanyol, brit és ausztrál kollégáik segítségével ételmaradványokra, valamint emberi környezetszennyezésre utaló anyagokra bukkantak rá a Tel-Aviv közelében található Qesem-barlangban feltárt 400 ezer éves fogakon lévő fogkő vizsgálata közben. A barcelonai Autònoma Egyetem tanára, Karen Hardy által vezetett, a Quaternary International című lapban publikált kutatás betekintést nyújt a kora paleolitikumi ember étrendjébe, emellett pedig képet ad az ősi barlang levegőjének korabeli minőségéről.

Karen Hardy korábban már publikálta a spanyolországi El Sidron barlangban élő neandervölgyiek fogkövével kapcsolatban folyó kutatások kivételes eredményeit, ezek a maradványok azonban “mindössze” 40-50 ezer évesek voltak. A Tel-Aviv Egyetemen tanító Gopher professzor elmondta, hogy egyetlen, a kora paleolitikumból származó emberi fogsort sem tanulmányoztak még korábban, és a fogkő korát figyelembe véve nem tekintettek túl nagy várakozással a vizsgálat elé. Mivel azonban a barlang 200 ezer éven át le volt zárva, minden, benne talált maradvány jó állapotban maradt fenn.

A kora paleolitikumi fogak fogkövében feltételezhetően légzőszerveket irritáló anyagok, többek között faszén nyomaira is rábukkantak. Ez a legkorábbi, az ember által belélegzett környezetszennyező anyagokról tudósító közvetlen bizonyíték. A füstöt a lakók valószínűleg a barlangban hússütés miatt gyújtott tűznek köszönhetően lélegezték be.

Égett állatcsontok a Qesem-barlangból

Égett állatcsontok a Qesem-barlangból

A Qesem lakóinak amellett, hogy élvezhették a beltéri sütés előnyeit, meg kellett tanulniuk megfelelően bánni a tűzzel. “Ez az első bizonyíték, amely arról árulkodik, hogy a világ első barbecue-inak az emberi egészséggel kapcsolatos következményei voltak” – magyarázta a Tel-Aviv Egyetem oktatója, Barkai professzor. A kutatók hozzátették: szintén ez lehet az egyik első – ha nem a legelső – ember által okozott környezetszennyezésről tanúskodó lelet. 

A régészek növényi alapú étrendre utaló maradványokat (feltehetően diókból vagy magvakból származó alapvető zsírsavakat) is találtak a fogkőben. “Tudjuk, hogy a lakók megették az állatokat, és teljes mértékben kizsákmányolták őket. Tudjuk, hogy levadászták, lemészárolták és megsütötték őket, eltörték a csontjaikat, hogy hozzáférjenek a velőhöz, és még kőeszközök megalkotásához szükséges kalapácsként is felhasználták a csontokat. A hús- és zsírfogyasztás mellett most már étrendjük növényi alapú részéről is rendelkezünk közvetlen bizonyítékkal” – magyarázta Barkai.

A kutatók emellett a fogkőben olyan anyagszálakat is felfedeztek, amelyeket akár – őskori fogpiszkálóként – a fogak tisztítására is használhattak, de az sem kizárt, hogy csak egyszerű nyersanyagmaradványok. 

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?



Tovább olvasom a múlt-kor oldalon
Vissza a cikkekhez

A cikk eredeti forrása itt található:
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=43848