A British Museum bemutatja Dél-Afrikát és az afrikai kontinenst a mapungubwei arany szobraival

A British Museum bemutatja Dél-Afrikát és az afrikai kontinenst a mapungubwei arany szobraival

Először hagyja el Dél-Afrikát és az afrikai kontinenst a mapungubwei arany orrszarvúszobor, a gyarmatosítás előtti dél-afrikai civilizáció nyolcszáz éves jelképe, amely ősszel a British Museum egy nagyszabású tárlatán lesz látható Londonban.

A patinás intézmény százezer év dél-afrikai művészetét mutatja be az október 27-én nyíló kiállításon. Több mint kétszáz műkincset vonultatnak fel, a legjelentősebb közülük az orrszarvú és még néhány hasonlóan fontos aranytárgy.

“A tárlat kurátora Afrika koronaékszereinek nevezte őket, teljes joggal” – idézte John Giblint, a múzeum afrikai részlegének igazgatóját a The Guardian című lap.
1220 és 1290 között a mai Dél-afrikai Köztársaság messzi északi részén, Johannesburgtól hatórányi autóútra fekvő Mapungubwe volt a fővárosa a kontinens déli csücskében elterülő egyik első királyságnak. Az ott talált kincsek arról árulkodnak, hogy a királyság jól fejlett államigazgatással és gazdasággal bírt, virágzott a földművelés, a bányászat és a kézművesség, és már évszázadokkal az előtt arannyal és elefántcsonttal kereskedett Kínával, Indiával és Egyiptommal, hogy megérkeztek az európai gyarmatosítók.

Az aranytárgyakat a mapungubwei királyi sírokban találták az 1930-as években, létezésüket azonban sokáig tagadta, titkolta és figyelmen kívül hagyta az apartheid kormány, mert a lelet ellentmondott az “üres földről” szóló terra nullius mítosznak, amelyet a fehér uralom legitimmé tételére használtak. A rasszista narratíva szerint a történelem csak akkor vette kezdetét arrafelé, amikor az első holland telepesek 1652-ben megérkeztek Fokvárosba.

A British Museum az orrszarvú mellett egy tehén és egy macska aranyszobrát is bemutatja, csakúgy mint egy aranyjogart és egy aranytálat. Ezek közül egyedül a tál hagyta el Dél-Afrikát, akkor is csak azért, hogy restaurálják. A munkálatokat a londoni múzeumban végezték, ami némileg megkönnyítette a páratlan kincsek kölcsönadását.
A rinocéroszszobor – amelyet származási helyén legalább akkora kincsnek tartanak, mint a kontinens északi részén Tutanhamon fáraó halotti maszkját – ma a Dél-afrikai Köztársaságban adományozható legmagasabb kitüntetés, a Mapungubwe Rend jelképe, Mapungubwe pedig világörökségi helyszín.

Kiemelkedő és egyik legrégebbi darabja lesz a 2018. február 26-ig látható tárlatnak egy 77 ezer éves gyöngy nyaklánc, amelyet a nyugat-fokföldi Blombos-barlangban találtak. Az ékszer annak bizonyítéka, hogy a kézművesség jóval régebbre nyúlik vissza, mint Európában.

A kiállítás részlegei között lesz olyan is, amely az európai – brit, holland – és az ázsiai – indonéziai, indiai, maláj és kínai – telepesek hatását, valamint az apartheid korszakának ellenállási művészetét mutatja be.

Minden egyes szekcióban helyet kapnak kortárs afrikai művészek munkái, amelyeket a British Museum már több mint húsz éve gyűjt. Ezek az alkotások új perspektívából mutatják be Dél-Afrika történelmét John Giblin szerint.

Jegyek itt vásárolhatóak meg:

http://www.britishmuseum.org/whats_on/exhibitions/south_africa.aspx