Barangolás Skóciában –Edinburgh: Újváros

Barangolás Skóciában –Edinburgh: Újváros

A skót főváros Újvárosnak (New Town-nak) elnevezett hangulatos utcáin hasonlóan csodálatos sétálni, mint az óvárosi részben, ez a városrész is sok felfedeznivalót tartogat a turistáknak.


Edinburgh fő sétálóutcája, a Princes Street gyakorlatilag kettéosztja a fővárost, északi oldalán terül el az Újváros, amely főleg a 18-19. században épült és jellegzetes kör alakú terei teszik igazán különlegessé. Az óvárosi zsúfoltságot kívánták kiküszöbölni egy új városrész megtervezésével és felépítésével. Az Újváros James Craig tervei alapján készült, és ma sokan úgy vélik, hogy ez a világ legszebb György-kori épületeinek tára.  A mintegy 300 hektárnyi területen felépült városrész főutcáját George Streetnek nevezték el, amelynek két oldalán további főutcák épültek: a Princes Street és a Queen Street. A Princes Street-nek csak az egyik oldalán találhatók épületek, a másik oldala a Várhegy és az alatta elterülő parkos rész, amely már az Óvároshoz tartozik. Ezt a három főutcát számos, ezekre merőleges kisebb utca köti össze, így hozva létre a hálós szerkezetet. Noha az Újváros később épült, mint az Óváros, és teljesen eltérő építészeti stílusirányzatok virágoztak az újvárosi épületek „megszületése” idején, mégsem érezzük azt az utcákon sétálva, hogy más világba csöppentünk volna.  A hatalmas épületek, a csodaszép kertek, az elegáns terek amolyan fennkölt és varázslatos „arcot” kölcsönöznek a városnak, megmagyarázhatatlan és egyben csodálatos az összhang, amit az Óváros és Újváros együttesen nyújt. Nem látunk egymással élesen szemben álló építészeti stílusokat, vagy éppen vizuális értelemben zavaró stíluskeveredést, az utcákon sétálva összetartozónak érezzük a két városrészt, melyek együtt alkotnak egységet, együtt adják azt a varázst, ami Edinburgh-ot olyan egyedivé és felejthetetlenné teszi.

 

 

 

Az Újváros főbb nevezetességei: a Scott-emlékmű (Scott Monument), a Skót Nemzeti Arcképcsarnok (Scottish National Portrait Gallery) , a Virágóra (Flower Clock) és a Királyi botanikus kert (Royal Botanic Garden Edinburgh).

A Scott-emlékmű a skót irodalom vitathatatlanul egyik legnagyobb alakjának, Sir Walter Scott írónak állít emléket, élete és munkássága előtt tisztelegnek az alkotással vagy inkább építménnyel. Az emlékmű neogótikus stílusban épült, templomtornyot formáz, ívei alatt több szobor is felfedezhető Sir Walter Scottról, illetve műveinek alakjairól. A 60 méter magas torony tetejére 287 lépcsőfok vezet, amit ha megmászunk, jutalmul az egész várost minden irányból beláthatjuk. Egy rövid séta után a közelben, megnézhetjük Sir Walter Scott házát, ahol élt és alkotott (39 Castle Street). Ha a Princes Street Gardens mellett sétálunk, megcsodálhatjuk a Virágórát, amely a világ első, 1903-ban megalkotott virágórája; kerülete 10,8 méter, átmérője 3,5 méter. (forrás: Wikipédia)

Robert de Bruce-tól egészen Anna királynőig a Stuartok 12 generációjának története tárul fel a Skót Nemzeti Arcképcsarnokban. A Galériában több mint 30 ezer (!) festmény látható, számtalan nemzetközileg is elismert alkotással, emellett mintegy 6 ezer fotóból álló állandó kiállításnak is otthont ad, a fotóművészet úttörőinek számító művészek és kortárs tehetségek munkáit egyaránt felvonultatva. Ugyancsak itt tekinthetjük meg Mária, a skótok királynőjének ékszereit is.  A Királyi Botanikus Kert (Royal Botanic Garden Edinburgh) az Újváros északi peremén helyezkedik el. Több mint 28 hektáros területről beszélünk, amelyet eredetileg 1670-ben két orvos, mint gyógynövénykertet hozott létre. A gyűjtemény századokon át tartó, folyamatos bővülésének eredményeként az arborétum ma már további három kertből áll, és nem csak a világ egyik legnagyobb rhododendron kultúráját mondhatja magáénak, de a Skóciában honos növényfajokon kívül, a világ minden tájáról származó különlegességeket is bemutat. (forrás: Wikipédia)

 

 

 

West End az elnevezése az Újváros nyugati oldalához kapcsolódó városrésznek, melynek jellemző építészeti stílusa a georgiánus stílus, amit széles utak, tágas terek és György-stílusú épületek jelenítenek meg. Itt szeli át a belvárost a Leith folyó, és természetesen itt is akad bőséges látnivaló köztük a Modern Művészetek Skót Nemzeti Galériája (Scottish National Gallery of Modern Art) és a Dean-galéria (Dean Gallery) , a Georgiánus ház, a Skót Állami Levéltár és még hosszan sorolhatnám.

A Modern Művészetek Skót Nemzeti Galériája (Scottish National Gallery of Modern Art) klasszicista stílusban épült, és 1960-ban alapították. A mintegy 5000 darabból álló gyűjtemény ízelítőt nyújt a 19. század végétől napjainkig terjedő időszak európai és amerikai művészeinek munkáiból; festmények, bronztárgyak, papírnyomatok és grafikák, valamint kinetikus szobrok is részei a kiállításnak. A galérián belül önálló részt kapott a skót gyűjtemény. A Modern Művészetek Galériájának testvérintézményeként nyitották meg annak szomszédságában a  Dean-galériát, amely a Modern Művészetek Galériája állandó és időszaki kiállításainak ad otthont, elsősorban dadaista és szürrealista alkotásoknak.

A Georgiánus házat (Georgian House) a georgiánus (György-korabeli) stílus egyik kimagasló példájaként tartják számon, innen kapta elnevezését is. A Charlotte téren 1792-ben kezdtek építkezni Robert Adam tervei alapján, aki nemcsak az itt álló épületeket tervezte, hanem magát a teret is. Nem mellesleg a tér északi oldalán magasodik Skócia miniszterelnökének hivatalos lakóhelye, a Bute House is.

 

 

 

A West Endben találhatjuk még a Szent János-templomot (St. John Church) Szűz Mária-székesegyházat (St. Mary’s Cathedral) és a Skót Állami Levéltár épületét (West Register House).

Be kell vallanom, a teljesség igénye nélkül tudtam csak bemutatni vagy éppen csak megemlíteni a sok látnivaló közül az általam legkedveltebbeket, de hozzáteszem én sem láttam még mindent. Minden alkalommal, amikor Edinburgh-ban járok azt tapasztalom, hogy újabb és újabb felfedezéseket teszek, és hogy sok meglepetést tartogat,  a városokban „csak úgy”  bolyongani szerető emberek számára. A skót fővárosban egyszerre van jelen a történelmi múlt, a művészeti irányzatok széles palettája, és noha az ellentétek városának nevezik, mégis harmóniát érzünk és nosztalgikus hangulat fog el az utcáin sétálva. Aki teheti, egyszer sétáljon a városban este is egyet, a város fényei varázsosak, a kivilágított vár csodálatos látványt nyújt. Azt hiszem, bátran megállapíthatom, hogy nemcsak Pest ér meg egy estet! Terveim szerint kicsit később még visszatérünk a skót fővárosba, mert külön érdemes kiemelni Edinburgh fesztiválváros szerepét is. Addig is kellemes barangolást mindenkinek!