Elengedhetetlen a szabadkereskedelmi megállapodás az EU-val

A brit élelmiszeripar termelői és kiskereskedelmi hálózatai szerint a szektornak mindenképpen szabadkereskedelmi megállapodásra lesz szüksége az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után is, ellenkező esetben vámakadályok emelkednek a kétoldalú kereskedelem és a beszállítói hálózatokon belüli áruforgalom elé.

A Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (NUF), az Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (FDF) és a Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) hétfőn közzétett közös felhívásában kiemelte: a szektor 3,9 millió vállalkozó és alkalmazott megélhetését biztosítja, és évente 108 milliárd font (40 ezer milliárd forint) értéket termel. A felhívás szerint az ágazat nem tud elszigeteltségben működni: a gazdáknak takarmányt kell importálniuk, és hozzá kell férniük a külső piacokhoz, különösen olyan termékek esetében, amelyek hazai kereslete nem elégséges.Az élelmiszer- és italgyártóknak, valamint a kiskereskedelmi hálózatoknak is folyamatos hozzáférésre van szükségük az export- és importpiacokhoz. E kereskedelmi kapcsolatrendszer szabályozói hátterét jelenleg az Európai Unió szabályozási rendszere adja, de Theresa May brit miniszterelnök egyértelművé tette, hogy e szabályozói háttér változni fog, amint Nagy-Britannia EU-tagsága megszűnik – áll az ágazat szervezeteinek hétfői felhívásában.


A közös nyílt levél aláírói szerint ebben a helyzetben először átmeneti megállapodásokra lesz szükség annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnése után ne emelkedjenek hirtelen forgalomakadályozó és költségnövelő vámakadályok a brit élelmiszerszektor vállalatai elé, középtávon pedig kétoldalú szabadkereskedelmi egyezséget kell kötni az EU-val, hogy később is mindkét irányban vámmentesen folytatódhasson a kereskedelem. A brit kormány januárban ismertette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

A brit kormány azonban a Fehér könyv szerint “nagyratörő és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az Európai Unióval. E stratégia kockázataira a brit üzleti szektor már korábban is több felhívásban figyelmeztette a kormányt. Az üzleti élet képviselői szerint ugyanis ha a kilépési feltételekről szóló tárgyalások megállapodás nélkül zárulnak, akkor az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lépne érvénybe, ez pedig vámokat jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben. Nemrégiben a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után. A felhívás szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.

(Forrás: MTI)

  • János Dunai

    egy szót is kár rávesztegetne.menet közben majd kimutatja mindenki a foga fehérjét.tanulhatunk majd belöle.de az idö véges.nekunk is rendezni kell a sorokat területeket az unioval szemben.a natot kell ebrudalni azonnal